2010. november 14.

kis szünet

december elejéig nem készül új bejegyzés,
utána pedig elkezdünk a tavasz felé tekinteni.

2010. november 9.

nem kapcsolódik szorosan

kertünk témájához, de azt hiszem, érzékenyít a körülöttünk élők és a környezet problémáira ennek a delfingyereknek a története. A sebesült delfinkét Uruguayban találták strandon sétálók, most a montevideói állatkertben gyógyítják és nevelik.
Tágabb kontextusba helyezve is találhatunk idevágó gondolatokat :)

Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. (Mt 25,40)
Aki csupán egyetlen lelket is megment, mintha az egész világot mentette volna meg. (Talmud)


  képek és még több kép innen

2010. november 7.

blogajánló

szinte csak véletlenszerűen választottam hármat mutatóba a Vasuta blog csodálatos fotói közül, ahonnan engem leginkább a madarak érdekelnek. Érdemes az eredeti helyükön és nagyban nézni a képeket!

a mai nap nagyon munkásan telt

Köszönjük minden résztvevőnek, aki segített, gondolattal, szóval, vagy cselekedettel akár!
Délelőtt tizenegy órától Renátával elosztottuk a növényeket, próbáltunk figyelni arra, hogy több felől jól látszódjanak, ne legyenek a szokások alakította közlekedési útvonalakon, és a lehetőségekhez képest minél több fényt kapjanak.
Renáta ásta ki a helyüket, a gödröket jól beöntöztük, minden szereplőnek juttattunk a biohumuszból is és elültettük a növényeket. Ebben már újabb segítséget is kaptunk, egy másik Renáta és kisfia, Zénó személyében. Zénónak nagyon tetszett, hogy dagasztjuk egy kicsit a sarat a friss bokrok körül, szabad öntözni a kannával, sőt, egy egész kicsit csipegetni a bogyókat a madárbirsről. A szemeteszsák-tekercsből is szinte végtelen kígyót lehet húzni az avarban. És még hátra volt az igazi játék, amikor a levélkupacokba lehet ugrálni, meg ide-oda hordani őket. Leginkább szana-szerte. Mert az ültetés után következett még a munka nagyja, összeszedtük a szemét jó részét, és összesöpörtük a lehullott lombokat. (Itt merült fel a kérdés, hogy vajon ki és miért dobál a bokrokba és a fűbe fél pár sízoknit, borotvaszárat vagy beton építőelemet. A csikkeket, az energiaitalos dobozokat vagy a felesüveget értem.) Ennek a munkának nem értünk a végére, pedig Lajos is nagyon sokat segített, még néhány alkalommal jó volna télen is folytatni a takarítást, már csak amiatt is, hátha más is kedvet kap segíteni, akkor legyen hova kapcsolódni.
Közben sokan segítettek tanácsokkal, jó szóval, szemeteszsákkal, ki-ki ötletei és vérmérsékelete szerint, és az időjárás is nagyon kedvezett a munkának.

A fiatal bokrokat a tél folyamán is kell öntözni, hogy sikeresen átvészeljék a csapadékmentes időket, és tavasszal erősek legyenek. Ehhez még ki kell találni, hogy hol tudnánk minél többek számára hozzáférhető helyen tárolni az öntözőkannákat és ha lehet, a többi szerszámot is. Renáta azt mesélte, hogy régebben (mikor lehetett, gondolom vagy húsz éve) volt egy kis szerszámos-fészer az uvaron, ahol a kerti szerszámokat lehetett tartani. Ez jelenleg több okból sem tűnik kivitelezhetőnek. Mindenesetre az öntözésben is hálásan fogadunk minden segítséget, leghálásabbak pedig valószínűleg a bokrok lesznek tavaszra, ha megmaradnak.
Végül körülbelül öt óra munka lett a tervezett kettő-háromból, és közben további tervek merültek fel, amiket talán jövő tavasszal fogunk megcsinálni.

képek és továbbiak legközelebb.

2010. november 5.

amit ültetünk: madárbirs

kép innen

a kiszáradt fa

hogy mennyire haldoklik szegény, az ilyenkor ősszel látszik igazán, amikor azt a kevés levelet is lehullatja amire még tellett az erejéből, és feltárulnak a korhadt, gombás ágak.

2010. november 4.

háttérzajok monoton munkához

lehet játszani!

amit ültetünk: som

a talajra igénytelen, szívós, a hideget szárazságot jól tűri, még a városi szmogot is viseli.
azért a napsütést kedveli, ebben próbálunk majd kedvezni neki.
metszéssel jól alakítható.
a madarak nagyon szeretik
mindenki más is
magas a C-vitamin-tartalma
magas a díszítőértéke:
még lombfakadás előtt, márciusban virágzik:
kép innen
szép a levele, szép a termése, nyáron érik:
Az őskortól fogva ismert tápanyagforrás. Régen lekvárt, savanyúságot, bort is készítettek belőle, manapság már inkább csak dísznövényként ültetik, ámbár a bioreneszánsz elhozta az újrafelfedezését is.
rengeteg további információ a Terebessen

amit ültetünk: cserszömörce

más néven szumák, cserzőfa.
ezeket a bokrokat a Margitszigeten fényképeztem a napokban, ilyesmi lesz reményeim szerint a mienk is.
Gyógynövényként régóta ismert fertőtlenítő, vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő. Csersavtartalma miatt a bőrkikészítésben is használták, festőnövényként is ismert. Szép kerek vagy ovális levelei megrágva kellemes aromájúak, fanyar ízűek, jellegzetes illatúak.
A Vértes déli oldalát sűrűn borítják, és a vadon élő változatok még sokkal tarkább képet mutatnak ősz elején az első hidegek megérkezésekor, egészen a lombhullásig. A kertészetekben kapható változatok egy-egy színre mennek rá, vannak pirosuló és sárguló fajták.
Ezt a bokrot az őszi színpompa miatt választottam. Metszéssel jól alakítható, hogy ne nőjön túl magasra, de minél sűrűbb, terebélyesebb legyen.